Budapest, Radnóti Miklós utca 40.
1923 és 1925 Munczi Bulla művésznéven Európai szereplései során fellépett a bécsi Józsefvárosi Színházban (Josefstadt színház), Max Reinhardt felfigyelt tehetségére, beszélt a lány szüleivel és átvette annak a tanítását. Kitartóan és igen nagy lépésekben kell haladnia, angol, francia, és német intenzív nyelvórákat vesz. Emellett pedig a színjátszás alapismereteit tanulja Margarethe Forbes-tól, aki korábban Darvas Lilit is tanította. A tehetséggondozás hatására alig tizenhárom évesen már Puckot játszott németül a Szentivánéji álomban.
Bővebben:
Később a színésznő ezt mondta Reinhardtról: „Magam sem tudom, hogy olyan jól beszéltem, vagy olyan rosszul táncoltam, amikor meglátott, de rábeszélt, hogy adjam fel a balettálmokat és legyek színész.” 1928-tól 1934-ig Reinhardt társulatának egyik vezető színésznőjeként német nyelven játszott Berlinben, Münchenben, és Bécsben. Ekkor már hírnévre tesz szert, és úgy jelenik meg az újságokban, mint "Reinhardt új felfedezettje: egy pozsonyi magyar lány"
Reinhardt egyik vezető színészének a nevét lassan itthon is megtanulták. Bárdos Artúr a (Belvárosi Színház alapítója és igazgatója) 1934-ben a bécsi Kammerspiele-ben megnézi a színésznőt Az orvos válaszol című darabban. 1934-ben haza is hívta, 1935 elején már a Belvárosi Színházban debütál, Meller Rózsi "Vallomás" című darabjában.
Kosztolányi Dezső a következő szavakkal méltatta a színésznőt: „Hittel írom le azonban, hogy pályámon hasonló európai értékkel, hasonló nemes reménységgel ritkán találkoztam. Ez a színésznő törékeny vállain a fönnséget hordozza…"
A korszak másik neves kritikusa, Schöpflin Aladár így ír a színésznőről: „Mintha már nem is test volna, csak merő, lobogó lélek”.
A "Vallomás" előadásai közben folyton berekedt, orvoshoz fordult. Életében magánéleti változások következtek be.
Magánéleti változásai ellenére is a csúcsra ért, és 23 éves felnőtt színésznőként folytatta karrierjét. Hatalmas sikerrel alakította George Bernard Shaw darabjában, a Szent Johannában 1936-ban, Johanna szerepét és ezzel felnőtt színészként is berobbant a magyar színművészet élvonalába.
A budapesti kritikusok: Herczeg Ferenc, Márai Sándor, Vámbéry Rusztem és mások is lelkendezve írtak alakításáról. Ugyanebben az évben megkapta a "Vallomás" című színmű filmváltozatának ("Én voltam") főszerepét is, amiben többek közt Csortos Gyulával, Törzs Jenővel és Uray Tivadarral együtt szerepelt.
1938-ban a Belvárosi Színháztól a Vígszínházhoz szerződött.
Ragyogó karrierje megakadni látszott, és az 1940-es évek filmjeiben általában a megértő, jóságos feleség szerepét kapja, aki a férjéért a végzet asszonyaival küzd meg. (Karády Katalinnal a "Kísértés" (1942) című filmben, Tolnay Klárival a "Férfihűség"-ben (1942), Muráti Lilivel a "Késő" (1943) című filmben, Nagykovácsi Ilonával a "Fény és árnyék"-ban.) (1943) Ezekben a filmekben csupán karakterszínészként tündökölhetett.
Bulla Elma akkoriban így nyilatkozott: „Valaha mindenáron arra törekedtem, hogy érdekes legyek a színpadon. Az epés kritikusok akkoriban azt írták rólam, hogy modoros vagyok. Egy-egy kézmozdulatom megformálásán sokat töprengtem. Igen, igen a kéz mozgatása volt erényem is, hibám is. (...) A régi filmekben a jóságos, megértő feleség szerepkörébe skatulyáztak be,... nekem ez rémes volt."
1942-ben forgatott filmben, A kétezer pengős férfiben, illetve Bán Frigyes Az ötös számú őrház című alkotásában újra drámai szerepben láthatjuk.
A háború után újra a Belvárosi Színház tagja volt, de fellépett a Vígszínházban és a Művész Színházban is. 1951 végén a Belvárosi Színház (1917-1951) megszűnt, Bulla Elmát a Magyar Néphadsereg Színházához helyezték és haláláig ott játszott. Idős kori ikonikus szerepe: Örkény István Macskajáték című darabjában, Giza. 1971-től csaknem 200 estén át játszotta Giza szerepét Sulyok Mária partnereként.
1953-ban visszatér a filmvászonra, 10 év kihagyás után. számos tévéjátékban játszik, a Macskajáték után szoros rendező-színész viszony alakul ki közte és Makk Károly között. Utolsó jelentős filmjeit is vele forgatja a televíziónak.
Magánéletében komoly változás történt a még csak 22 éves színésznőnek. A 'Vallomás' című darab egyik előadása után, torokproblémája miatt a színésznőnek orvoshoz kellett fordulnia. A svábhegyi szanatóriumban megismerkedik leendő férjével dr. Nagy Endre orvossal, aki nagy professzor, ő kezelte az akkor már Londonban élő Korda testvéreket is, és sokat azon színészek közül, akik Kordák filmjeiben játszottak. A szerelmet 1936-ban házasság követi, a Mátyás templomban lezajlott esküvő után Budán az Endresz György utca 4/b szám alatt találják meg közös otthonukat. Első férjével, dr. Nagy Endrével 1939-ben együtt mentek ki New Yorkba, a színésznő nyolc hónapot maradt, mielőtt hazajött azzal búcsúztak, hogy hamarosan újra együtt lesznek, de a férfi soha többé nem tudott hazatérni. 1947-ben meghalt. Később Fendrik Ferenc zalaegerszegi író, drámaíró, újságíró és színikritikus felesége lett a művésznő.
Nagyon okos és kifejezetten művelt asszony volt, környezetéhez képest nem ritkán szellemi fölénnyel rendelkező, mindehhez mély érzelmi intelligencia is társult. Magánéletével kapcsolatos nyilatkozatai rendkívül visszafogottak voltak, a színházi társalgóban egész lényét »nyilvános magány« övezte. A gyermeki egyszerűség és nyitottság párosult benne a felnőtt ember zárkózottságával, összeszedettségével, és ami esetében nagyon fontos, az önbirtoklással. Örkény Macskajátékában, Sulyok Máriával kellett színpadra lépnie. Különösebb konfliktus ugyan nem volt közöttük, de egymás sikerét a másiktól elirigyelték.
Kosztolányi így írja le a színésznőt: "Nincs rajta más ékszer, mint a szeme, amely olyan intenzíven kék, mintha nefelejcskivonatból lenne csinálva." Ez a tekintet hunyt ki 67 éves korában.